A súlyteljesítmény-adó és a regisztrációs adó "rendben".
De honnan szedik majd be az üzemanyag-árba épített adót?
Az azonnali válasz: bárhonnan (ma már tudjuk, hogy akár utólag is).
De a dolog nem ennyire egyszerű.
Napjainkban a gépjárművek után szedett adófajták közül kizárólag az üzemanyag-árba épített adók az egyedüli teljesen használat-arányos adófajták.
Mert a súlyadó, újkori nevén teljesítmény-adó, a régóta "törvénytelen" regisztrációs adó, az eredetiség-vizsgálat (ez is adó, bizonyám), de még a műszaki vizsgáztatás is használattól függetlenül fizetendő közterhek. Így mindenképpen beszedik a gépjárművek üzembentartóitól, legfeljebb az összeg változik járműfajtától, teljesítménytől, üzemanyagtól, életkortól, motormérettől függően. Ezért ez az elektromos autókra is vonatkozik, és könnyedén alkalmazható a forgalomba helyezésért (rendszámért és forgalmi engedélyért) "cserébe". Az út- és autópálya-díjaktól most - egyelőre - "nagyvonalúan" tekintsünk el.
Nem úgy az üzemanyag. A benzin, gázolaj, autógáz árában az előbb felsorolt adófajták sokszorosa van "elrejtve".
Mennyibe kerül?
Az egyszeri autós - hacsak nem a Lasztocska típusú szárnyashajó feneketlen üzemanyagtartályából szívja az elképesztően drága gázolajat - egy teoretikus 10 l / 100 km-es fogyasztású dízelautóval, aktuális 370 Ft/l-es üzemanyag-ár mellett 33% jövedéki adót, majd 20% ÁFA-t (ezt számolják utoljára, tehát kifizeti az üzemanyag-ár valamennyi összetevője után), vagyis kilométerenként mintegy 20 Ft (bocs: "csak" 19,7 Ft) adót továbbá 3,5 Ft egyéb költséget (a kereskedelmi lánc árrései, valamint a misztikus kőolaj-készletezési díj) fizet a tulajdonképpeni 13,8 Ft anyagár mellé. (Ha ez már nem így van, kérem, javítsanak ki.)
Válság van [Forrás: ExtraYacht]
Apropó hajók.
Ugyanezt az árat kifizetik a hajókba töltött üzemanyag után is, amikor "Karesz" hetente - a válság miatt - már csak kétszer viszi ki az aktuális csaját a dupla Mercury-s nagy Bájlínerrel a Dunára. Közben meg a rendőröknek nincs pénzük járőrözni.
És tudjuk, hogy ahogyan a közutak állapota miatt már a talpunk is ökölbe szorult, a vízen sem különb a helyzet.
De visszatérve az autókra -
Állam Bácsi tehát példabeli autónk minden megtett kilométerén 20 Ft-ot keres. A robogón kicsit kevesebbet, a benzinmotoros Zil-en "kicsit" többet. Most ne gondoljunk bele, hogy ez népnemzeti szinten valójában mennyi és mit (nem) kapunk érte.
A hibridautóktól és a hasonlóktól meg tekintsünk el, mert azok végül is fogyasztanak valamilyen kőolaj-származékot, "legfeljebb" gazdaságosabban.
De a tisztán elektromos autók már nem, így jövedéki adót sem "termelnek", legalábbis most nem (ÁFA-t igen, de - mint látni fogjuk - az nem "probléma").
Lopás-Csalás-Hamisítás
A "probléma" az, hogy az áramot nagyon könnyű "hamisítani" (és lopni is).
Mert míg a kertünkben a saját kőolaj elkészülésére várnunk kell pár millió évet (és "ráadásul" addig közben még a finomítót is fel kell húznunk a fészerben), áramot azonnalosan (éljen a hivatali "nyelv") akár a ház tetején is termelhetünk, a transzformálás ("finomítás") pedig a találékony magyar embernek pár adóforint megtakarításáért cserébe igazán nem lehet gond. Szóba jöhet még a raklapnyi teszkós étolaj vagy a vágóhídról kib*szott háj a zsírtartályba. Tudom-tudom - vannak a bio-üzemanyagok is - de előbb-utóbb ezeket is tisztességesen megadóztatják majd, ha elérik a kritikus tömeget.
Viccet félretéve -
Az elektromos árammal nem nagyon lehet megcsinálni azt, mint a mosóbenzinnel és a háztartási tüzelőolajjal (HTO), hogy egyszerűen megszüntetik, vagy mint a palackos propán-bután gázzal (PBG), hogy egy tollvonással hozzáemelik az árát a cseppfolyós autógáz (LPG) árához.
Mert az áram árának drasztikus emelését nem lehet úgy "benyeletni" a fogyasztókkal (itt gyakorlatilag a "mindenkiről" beszélünk), mint annak idején azzal a pár tízezer szerencsétlennel, akiknek egyik napról a másikra másfél-kétszeresére emelkedett a gázcsere-telepen a töltött palack ára.
(Összehasonlításképpen: a 11,5 kg-os töltősúlyú PB palack töltet ára a - már legális - gázautózás hőskorában - 1997 táján - 500 Ft körül volt, és ennyiért kaptunk mintegy 21 l autóba is használható gázt. Hogy több volt benne a mocsok és a kátrány - kit érdekel. A "hivatalos" autógáz 50, de még a 100 Ft/l-es árához képesti különbségből is bőven telt a gyakoribb szűrő- és membráncserére, ne adj' isten a házilag beépített leeresztő-csőre. És a különbség feledtette a tankolás "metodikájának" - a "mezítlábas" melegvizes módszertől a kézipumpán át a motoros szivattyúig terjedő - nehézségeit.
LPG-s autó tüze Nincs robbanás
Ja, hogy néhány "majom" felrobbantotta a garázsát "átfejtés" közben - tetszettek volna fizikát tanulni, hogy a PB gáz bizony nehezebb a levegőnél. És - hogy egy utolsót szúrjak - a mai LPG-s autók mélygarázsokból való kitiltása teljesen értelmetlen, mert mióta vagy tíz évvel ezelőtt kötelezővé tették a duplaszelepes - az első motor-reduktoron és hátsó tartályon egyaránt automatikusan, tehát áram hiányában záródó - rendszert, azóta okafogyottá vált a félelem a mélygarázs alján vezetékszivárgás miatt összegyűlő gáztól. És egyébként is - a műanyag tartályban lévő benzin sokkal tűz- és robbanás-veszélyesebb, mint a sokszoros nyomást elviselő és automata szeleppel ellátott acéltartályban lévő gáz. Zárójel bezárva.)
Áramfejlesztés Bárki tud
Tehát áram -
Áramot bárki tud csinálni, és mindenki csinálhat. Igen, ma már pálinkát is.
Nincs tilalom vagy korlátozás, nem adóztatják meg a kerékpár-(agy)dinamókat sem. Ezért nem csak a jövedéki adót, hanem az ÁFA-t is könnyen - és legálisan - ki lehet kerülni, ha tisztán elektromos autónkat (EV - Electric Vehicle) netán "saját hatáskörben" szeretnénk feltölteni. Például napelemmel, aminek már intézményesített alkalmazása is van, ahogy nemrég írtunk egy napelemekkel fedett parkolóról - emiatt vált aktuálissá a címben szereplő kérdés.
Az adók dilemmája
És akkor a lehetséges alternatívák.
Az elektromos autó használatát (vagyis inkább birtoklását) világszerte - és hazánkban is - már most is többféle kedvezménnyel "honorálják". Gépjárműadó-kedvezmény, behajtási kedvezmény, parkolási kedvezmény stb.
Honnan fogják tehát pótolni a kieső üzemanyag-árba épített adók összegét? A "bárhonnan"-t ne erőltessük.
Az előző kedvezményeket - már csak a környezetkímélés támogatása érdekében is - nem lenne célszerű felülírni valamilyen extraadóval.
A gépjárműadó sokszorosára emelésével amúgy is sérülne a használatarányos adóztatás elve. Különben is - ezzel kompatibilissé kellene tenni a kőolaj-alapú üzemanyaggal és az árammal hajtott járművek adóztatását, tehát - a horror gépjármű-adó mellett - jöhetne a 170 Ft-os benzin. De akkor meg hol az áramautóra váltás ösztönzése?
Egyébként ezzel el is jutottunk az adóz(tat)ás legfőbb dilemmájához - a teljesen egyforma összegű adó (igazi közteher-viselés) és a teljesen használatarányos "adó" (teljes költségtérítés) közötti egyensúly megtalálására. Mert mindegyiknek lesznek haszonélvezői és károsultjai is. Az arany középutat megtalálni pedig roppant nehéz, és - lássuk be - a gyakorlatban rendszerint nem is sikerül.
A címben szereplő kérdésre tehát továbbra sincs válasz - csak a felsorolt tényezőket figyelembe véve is komoly feladat lesz ennek a kidolgozása, bármelyik kormány bármelyik szakemberének (?) jut is a feladat.
Illetve javaslok két "félmegoldást":
1. Használat önbevallása. Ezt az irányt rögtön zárjuk is ki.
2. Használat rögzítése fedélzeti informatikai (GPS+naplózás) eszközökkel. A dolog kényes, de nem kivitelezhetetlen - a lényeg, hogy ne sérüljenek a személyi szabadság- és adatvédelmi jogok, és csak a megtett út hossza, semmiképpen sem az útvonala legyen rögzítve. De központi vagy "helyszíni" mérővel - az "árnyékolástechnika" és a villanyórák meg a kilométer-órák manipulálásának "intézménye" óta tudjuk, hogy minden műszaki dolog befolyásolható-megkerülhető-elcsalható, ahogy a pénztárgépből vagy taxiórából is "on-the-fly" kiüt(tet)hető a "fölösleg", igaz? Mégis, ez tűnik az egyetlen megoldásnak az "ész nélküli" magas és állandó adóterhek beszedésével szemben.
Vagy tele lesz minden útdíj-szedő kapukkal?
Az mégis csak visszalépés lenne, nem?
Bár Amerika messze van, de azért nem annyira - az ott terjedő technológia előbb-utóbb nálunk is megjelenik.
És nagyon jó lenne, ha ez egyszer - csapongó törvényhozás helyett - választott döntéshozóink elébe mennének a problémának és kész tervük lenne, mire eljön az idő.
