Amint az Index.Hu is hírt adott róla, "A Telenor és az Invitel után a Magyar Telekom is külön díjat róna a sárga csekken fizetőkre.". Első olvasatra a nagy hatalmú Multicég lehúzza a kis tehetetlen Fogyasztót. Utóbbi emiatt háborog és rohan az érdekképviselethez, aki gondolkodás nélkül bírósági ügyet csinál belőle. Mégis - kinek a költsége a fizetés költsége?
.jpg)
Ugyan minden tiszteletem a Fogyasztóvédelemé, lévén a mai, különösen a kelet-európai (Így kell írni?) világunkban nagyon nagy szükség van rájuk, de szerintem ezzel melléfogtak. Erre pedig rásegített a Multicég a kérdésben szerencsétlen kommunikációja, miszerint "a környezet megóvása áll a csekkdíj befizetése mögött", amivel teljesen hülyének nézi a Fogyasztót. Pedig a Fogyasztó egyáltalán nem hülye - csak ezt-azt el kell magyarázni neki, ha már magától nem néz utána.
Mi a probléma?
A probléma alapvetően az, hogy fizetni kell azért, hogy fizethessünk. Első olvasatra ez tényleg lehúzás.
De másodikra már nem, csak érteni kellene a dolog két összetevőjét: a fizetés - tehát az ellenérték, végső soron a pénz - útját és célhelyét. Márpedig a fizetés helye a magyarországi szolgáltatási területű szolgáltatóknál az adott Szolgáltató magyarországi bank által vezetett bankszámlája. Ide kell eljuttatni az ellenértéket - vagyis a pénzt illetve annak elektronikus manifesztációját - az Ügyfélnek pontosan és határidőre (Amint az alább kiderül, ezeknek még lesz jelentősége a fizetési mód megválasztásánál).
(Azért beszélünk Szolgáltatóról és Ügyfélről, mert jellemzően a szolgáltatás az a fajta érték-átadás, ami nem materializálódik, így a két félnek nem szükséges - rendszeresen - találkoznia illetve egyáltalán közvetlen kapcsolatba kerülnie egymással, így az érték szolgáltatása és az ellenérték adása a szolgáltatási lánc legvégeiről is intézhető.)
"Ki fizeti a révészt?"
Nos, a rossz hír az, hogy révészt az fizeti, aki át akar kelni. Esetünkben az Ügyfél feladata, és ami még fontosabb: ebből adódóan költsége, hogy az ellenértéket eljuttassa a fizetés helyére. Ehhez igénybe vehet különböző külső segítségeket, mint például pénzfutárt, saját bankjának átutalási lehetőségeit, mint Internet-bankot vagy bankkártyát, vagy - "sárga csekket". A mód tehát mindegy, azt az Ügyfél szabadon megválaszthatja - a lényeg, hogy végül pontosan és határidőre jóváíródjon (!) az összeg a Szolgáltató bankszámláján.
A pénzfutár mint külső segítség gondolatban is baromság, azonban ezt a szerepet akár felvállalhatja az Ügyfél, aki elsétálhat a Szolgáltató legközelebbi ügyfélszolgálati pontjához vagy a számlavezető bankjának legközelebbi fiókjához, és befizetheti az összeget készpénzben.
Küldetés teljesítve. A Szolgáltatót nem érdekli tehát, hogy az Ügyfél a pénzt milyen úton és költséggel juttatja el az egyébként a helyi szabályoknak megfelelően elérhető bankszámlájára, csak az a fontos, hogy - miközben jogosan nem vállalja át a tranzakciós költséget - a jóváírás a szolgáltatási díjnak megfelelő összegben és az adott határidőn belül megtörténjen. Vagyis a határidőre a pénznek nála kell lennie - az alábbiakban felsorolt átfutási időket ezért a fizetési mód megválasztásánál figyelembe kell venni, és a megfelelő számú munkanappal korábban kezdeményezni a tranzakciót.
A sárga csekk
Felmerül a kérdés, hogy valójában mi is az a sárga csekk, és hogyan működik, eltekintve attól, hogy fél órát sorban állunk a postán, odaadjuk a pénzt és a nagy papírt, kis idő múlva visszakapunk belőle egy lepecsételt kis papírt, amit otthon beleteszünk a pohárba, hogy amikor majd díjnemfizetés miatt a szolgáltatás felfüggesztésével fenyegetőznek, jól megmutathassuk.
[Forrás: Hirado.Hu]
A sárga csekk polgári neve készpénzátutalási megbízás. És ebben minden benne is van. Ha az Ügyfélnek nincs bankszámlája, amiről átutalhat, vagy csak nem akarja használni, mert "kényelmesebb" a csekk, akkor az átutalással megbízhatja a Postát mint fizetési szolgáltatót, megvásárolva (!) a készpénzátutalást mint fizetési szolgáltatást. A Posta ezzel átveszi az Ügyféltől a (kész)pénzt, és átutalja a Szolgáltatónak.
Technikailag ez úgy működik, hogy a postai kisasszony által az Ügyféltől átvett készpénzt a Posta egy munkanapon belül behelyezi a saját bankszámlájára, ahonnan egy bankközi átutalási megbízással (Ennek technikai részletei most irrelevánsak) további egy munkanapon belül elküldi azt a csekken szereplő cég feltüntetett bankszámlájára. E két művelettel összesen 2 munkanap szükséges ahhoz, hogy a pénz az Ügyféltől a Szolgáltatóig eljusson. A tranzakciós költséget a Posta felszámítja a Szolgáltatónak, az pedig - közvetlen vagy beépített díjként - továbbhárítja az Ügyfélre.
"Magad, Uram..."
Gyakorlatilag ugyanezt teszi az Ügyfél akkor, ha saját bankszámlájáról - az Interneten vagy bankkártyával - indít bankközi átutalási megbízást, amivel egy munkanapon belül (bankkártyával azonnal) elküldi a pénzt a számlán szereplő bankszámlára. A csekkes számla tehát valójában egy átutalásos számla, amit nem kötelező csekken rendezni, ha rendelkezünk az átutalás képességével, akkor nem szükséges a Postától megvásárolni azt. Mivel itt kimarad a postai készpénz-bankszámla viszonylat művelete, összesen maximum 1 munkanap szükséges ahhoz, hogy a pénz az Ügyféltől a Szolgáltatóig eljusson. A tranzakciós költséget az ügyfél számlavezető bankja felszámítja az Ügyfélnek - a bankszámla zárlati (jellemzően havi) és/vagy könyvelésitétel-díjaiban.
Ha az Ügyfél a fizetést a Szolgáltató ügyfélszolgálatán személyesen teljesíti, akkor a Szolgáltató fogja az Ügyféltől átvett készpénzt saját bankszámlájára elhelyezni. Mivel itt a (kész)pénz már nála van, összesen 0 munkanap szükséges ahhoz, hogy a pénz az Ügyféltől a Szolgáltatóig eljusson. A tranzakciós költséget a Szolgáltató felszámítja az Ügyfélnek - a személyes befizetéskor kért többlet formájában.
Ha az Ügyfél a fizetést a Szolgáltató számlavezető bankjában személyesen teljesíti, akkor a bank fogja az Ügyféltől átvett készpénzt a Szolgáltató bankszámlájára elhelyezni. Mivel itt a pénz (elektronikusan) már nála van, összesen 0 munkanap szükséges ahhoz, hogy a pénz az Ügyféltől a Szolgáltatóig eljusson. A tranzakciós költséget a Bank felszámítja az Ügyfélnek - a személyes befizetéskor kért többlet formájában.
Rendszerint a céges bankszámlára való készpénz-befizetés felszámított költsége jóval magasabb (akár ~500 Ft), mint a cég ügyfélszolgálatán történt befizetésé (~150 Ft) - de ezért hozzáadott értékként mosolyt is kaphatunk.
A tranzakciós díj - fizess, hogy fizethess
A kérdés tehát az, hogy ki, illetve miért az Ügyfél fizesse a tranzakciós díjat a Szolgáltató helyett. A válasz pedig az, hogy azért, mert a fizetés az Ügyfél feladata.
Másrészről a kérdés abban gyökerezik, hogy - véleményem szerint - a fogyasztók eddig el voltak kényeztetve az "ingyenes" készpénzes illetve csekkes fizetés lehetőségével, miközben az átutalás eddig is pénzbe került nekik. Mivel azonban a készpénz-alapú tranzakciók is valahol-valakinél átutalásban végződnek, extra kedvezményt kaptak azok, akik éltek vele. Mostanáig.
Arra a - "kisemberekre" jellemző - hozzáállásra pedig, miszerint a pénzügyi műveletek költségei nem valósak, sőt csak a fogyasztók "megkopasztását" szolgálják, szólok, hogy a banki és bankközi (GIRO BKR/VIBER) elszámoló rendszerek megbízható és biztonságos tervezése és üzemeltetése nem olcsó dolog, és használatáért bizony a tulajdonképpeni felhasználóknak kell fizetniük. Ugyanez a helyzet a készpénzt átvevő ügyfélszolgálatossal is - végső soron ő is pénzbe kerül, mert dolgozik. A tranzakció költségviselő felhasználójának pedig - tetszik vagy sem - a küldő (ahogy telefonnál a hívó) minősül, és ennek igazságosságán szerintem nem is érdemes tovább gondolkozni.
Kevesen gondolnak bele, de még a postára/ügyfélszolgálatra járás is - indirekt - költség az Ügyfélnek, hiszen a szolgáltatás használata érdekében saját idejét-energiáját tölti azzal, hogy eljusson egy olyan helyre, ahol az ellenértéket rendezheti a Szolgáltató felé. Azt pedig - érdekes módon - senki sem várja el, hogy a Szolgáltató "kifáradjon" az Ügyfélhez, átvenni a pénzt. Megteszi ezt akkor, amikor üzembe helyezi a szolgáltatást.
De ha ezt a kötelezettségét T. Fogyasztó nem érti meg (vagy nem fogadja el), a szolgáltatók pillanatok alatt - megint - beépítik a szolgáltatásaik árába ezt a költséget. És akkor az a már valóban igazságtalan helyzet áll elő, hogy akik eddig is fizettek, hogy fizethessenek, tehát a saját bankszámláról Interneten vagy bankkártyával átutalók, hátrányba kerülnek a postán vagy ügyfélszolgálaton készpénzben fizetőkkel szemben, mert ezek mentességét a szolgáltatások árában még egyszer megfizetik.
Miért kellene tehát büntetni egyeseket azért, mert mások nem értik meg a számlán szereplő tételek jelentését?! Úgy járunk ezzel is, mint az villanyszámlával piaci liberalizáció után? Vagy intézzünk el mindent a lehető legkevesebb - és az átlagfogyasztó által érthető - tételben, vagy részletesen magyarázzuk el nekik, hogy mit miért fizetnek. Mindenesetre a tranzakciós díjat környezetvédelmi okokkal indokolni egyszerűen értelmetlen, mert azt tényleg még a hülye is tudja, hogy ettől nem lesz kevesebb papír, legfeljebb a számlalap alsó harmada nem sárga, hanem fehér lesz.
