Az éjszakai hajózási fényeknél már 50%-os a veszteség

Április elején a déli oldal "Ajánlott Átjáró Mindkét Irányban" sárga jelzésének lámpájával kezdődött. Előző nap - amikor még égett - épp azon gondolkodtam, hogy ezeket tutira minimum duplázzák. Hát nem.
Április végén hunyt ki az északi oldal sárga lámpája, ráadásul a szemem láttára. Lehet, hogy nem kellett volna odanéznem...

De sebaj: az "Ajánlatos a Jelzett Területen Maradni" fehér-zöld jelzéseinek zöld lámpái kitartanak, és végülis ezek között is deklaráltan biztonságos az áthaladás, legfeljebb éjjel a kapitány nem a leges-legjobban "Ajánlott Átjáró" vonalán halad a nagy hajóval, mert azt sötétben már nem tudja, hol van.

Hanem pár napja az északi bal oldali zöld lámpa is eltűnt (pontosabban még sejlik - talán letakarták és/vagy a mostani munkálatokkal függ össze - de igazából nem látható), így ebből az irányból a biztonságos áthaladási területnek már csak a nyugati széle ismert. Ez pedig a lehető legrosszabb kombináció annak tudatában, ami utána következik (lásd alább).

Így ötven százalékos a veszteség - a 6 fényből már 3 nem világít.
Bezzeg a Megyeri-híd építésével egyidejűleg felújított Északi Összekötő Vasúti-híd - azon rendületlenül világítanak a jelzések (és még a színe is zöldebb).
Pedig a korábbi és a legfrissebb Hajósoknak Szóló Hirdetényben is benne vannak a lámpák.

A világítás megoldható lenne nagy fényerejű LED-ekkel is, azok nem égnének ki.
Persze, ha eleve azok vannak felszerelve, az súlyosbító körülmény, mert nem lehet izzó-meghibásodásra ("kiégésre") hivatkozni, hanem egyéb gond van, aminek nyilván - a figyelmetlenségen túli - felelőse is akad.

És akkor a kellemetlen kérdés:

Hogy-hogy Európa egyik legforgalmasabb nemzetközi vízi útvonalán, Budapest kapujában heteken-hónapokon keresztül a Hatóság vagy az Üzemeltető részéről senki nem veszi észre a műtárgy hajózási jelzései közül egy, majd kettő, majd három elem meghibásodását?! Pedig az elhaladó nagyszámú vízi járműből csak bejelentették - ha nem, akkor ezennel megteszem én.

De hát a pár kilométerrel feljebb (segítek: 1662 fkm bal) partra vetett jobb oldali piros bója sem hiányzik senkinek. Kitűző- vagy rendőrhajót szökőévben egyszer látni arra.

Szerencse, hogy a hídpillérek radarreflektorai legalább "üzemelnek".
Igaz, hogy azok nem árammal "mennek", és egyszerűek, mint egy... Míg mint jó vasanyagot el nem lopják.

Másrészről nincs mit csodálkozni.

A hídtól ötszáz méterre délre a Duna közepén a hajó(zó)útban (megint segítek: 1659 fkm jobb) hónapok óta egy akkora fatörzs áll ki a vízből, hogy ránézni is félek, nemhogy a közelébe menni. Ha rámegyek, meg sem találnak.
A törzs pontosan a híd északi felén világító egyetlen zöld fény (tehát a biztonságos áthaladási terület egyedüli ismert pontja) és a Szentendrei-sziget déli csücskén található jobb parti piros jel (tehát a biztonságos hajó(zó)út következő ismert (jobb oldali) pontja) között helyezkedik el. Úszóhajónak nem árt(hat), de egy sikló kisgéphajót vagy (hord)szárnyas-hajót úgy "gallyra"-vág, mint a zállat. Előbbi utasait aztán lehet kihalászni (ha megtalálják), utóbbihoz meg lehet hívni a szovjet mérnököket, hogy a szárnyát helyrerakják.

Apropó szárnyashajó.
A Megyeri-híd építésének egyetlen áldozata - alig tizedannyi, mint anno a Golden Gate-nek - annak az építkezési "rohamcsónaknak" ("ro-csó") a vezetője volt, amelyet az egyik Voszhod-2 "Vöcsök" gyűrt maga alá, mert szerencsétlen nem gondolta, hogy az uszályok mögül gyorsan is jöhet valami. A "továbbiakban" sima vizet kívánunk neki. (Az Index cikkében lévő illusztráció egyébként az egyik "Sólyom", tehát a jóval nagyobb Meteor típusú hajót ábrázolja.)

Voszhod-2 "Vöcsök"

Meteor "Sólyom"
A pápát is ezzel vitték

Sajnos egyébként - "magyar" viszonylatban - nem meglepő a Megyeri-híd állapota. Már a névadási szavazás is rossz ómen volt.
Az autóút hullámos (egy vontatóval, amit rángat az utánfutó, tényleg tengeribetegséget lehet kapni), a kerékpárút göröngyös.

[Forrás: Kerékagy Blog]

Talán azért, mert - a közúti csatornafedelek honi népbetegségéhez hasonlóan - ezt sem tudták normálisan megcsinálni, talán azért, mert - ha már áldozatokról beszélünk - a tulajdonképpeni kivitelezőket végül nem tartották fontosnak kifizetni.

Mindezek tudatában már csak hab a tortán, hogy a Szentendrei-Duna-ág fölötti hídpálya teljes hosszára nem került zajvédő fal, pedig a környezet itt igazán megérdemelné, a hídról meg úgysem lehet látni a tájat.

[Forrás: Vízparti Fejlesztések Blog]

A Megyeri-híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja.
Hunyadi Mátyás építőmérnök, valamint Benczúr László és Wéber József építészek - akiknek egyébként minden elismerésem - valószínűleg nem így tervezték.