Nem mintha "csak" ennyi lenne neki.
De ezek a leghangosabbak.
A legújabb, a Google Wallet elleni PayPal-kereset "alkalmából" a CNet News szerkesztője frappánsan összefoglalta az internetes óriás elleni legnagyobb visszhangot keltő támadásokat.
Saját elmondása szerint az összeállítás nem "tudományos" alapon, hanem érzésre ment, és - nyilván - nem teljeskörű.
De jól eltalálta őket - a következő mérföldkövekről a hazai média is beszámolt.
Apple
Steve Jobs Apple-vezérigazgató elárulva érzi magát, mert Eric Schmidt akkori Google-vezérigazgató az Apple igazgatótanácsának is tagja volt, mialatt a Google fejlesztette a 2005-ben felvásárolt iPhone-konkurens Android mobil operációs rendszerét. Az Apple-mobil piaci pozícióját féltve Jobs nekiment a Schmidt vezette Google-nek, mondván ha ők távol tartották magukat a keresők piacától, akkor a másik miért lépett a mobilpiacra: az Androiddal biztosan ki akarják nyírni az iPhone-t.
Ez valószínűleg igaz is, de ahhoz még meg kell nyerni pár csatát a piacon is.
Yahoo
A Yahoo-val 2008-ban tervezett hirdetési megállapodást - monopólium- és trösztellenes indokkal - az amerikai vizsgálóbizottság megtorpedózta. A lépés később komoly öngólnak minősült, lévén a Google még jobban megerősödött az online hirdetési piacon, ráadásul teljesen egyedül.
A megállapodás megakadályozása - amellett, hogy a kudarc egyébként ritka a Google rövid történetében - paradox módon tehát végül vélt okának valós okozója lett.
Street View
Az első ránézésre nagyszerű szolgáltatást, a Street View-t, mellyel szinte bármely utcára "ráléphetünk" az eddigi 2D-s térkép-nézet mellett, mégsem mindenki fogadta olyan lelkesen. Az utakat (és egyéb helyeket - sikátorokat, sípályákat stb.) járó Google autók (és egyéb járművek) 2007-ben jelentek meg szerte a világon, hogy lekamerázzanak mindent, amit lehet. De hogy mit lehet, arról jócskán megoszlott az egyes országok véleménye, így sorban egy csomó mindent megtiltottak - például arcok, rendszámtáblák felismerhetőségét, felnőttboltokba betérő vagy a kamera előtt "pucérkodó", vagy akár a vicces kedvű mutogató embereket, sőt valahol teljesen megtiltották a kamerázást, köztük Magyarországon is. Aztán 2010 végén robbant a bomba: az autók az utcáról "látható" Wi-Fi hálózatokról elérhető adatokat is beszívták. Erre még több országból kitiltották az autókat. Alan Eustace, a Google kutatás-fejlesztési alelnöke elismerte, hogy - bár az adatok nagy része töredékes - előfordulnak benne teljes e-mailek, webcímek, sőt jelszavak. Ígérete szerint az adatokat megsemmisítik. Ezt talán akkor meg is tették, de mégis - hazudtak.
Mert alig pár hónap múlva kiderült, hogy amit a Street View autóknak megtiltottak, azt a "piszkos munkát" elvégezték az androidos mobilkészülékek - ingyen (nem kell autókat üzemeltetni, hanem felhasználók milliói barangolnak velük mindenhol a világban) és sokkal hatékonyabban (egy készülék egy adott terület hosszabb ideig "lát"). Még sötétebb a helyzet, hogy a Google - a kikémlelt adatokon kívül - adatbázisba gyűjtötte a készülékek egyedi azonosítóit együtt a GPS- vagy cella-helyekkel, vagyis a készülék mozgásának információja harmadik félhez került.
Google Books
A Google 2004-ben határozta el, hogy bedigitalizál minden könyvet, ami valaha készült. A Google Books célja, hogy a világ irodalmát bárki számára elérhetővé tegye. A szerzői jogvédelem azonban közbeszólt: nem lehet hasznot húzni e művekből a szerzői és kapcsolódó jogok tulajdonosainak engedélye nélkül. De aztán megegyezett az amerikai Szerzők Egyesületével és a jogtulajdonosok szervezetével. Ekkor újabb ellenzők léptek elő: a Google egyeduralkodóvá válhatna a művek digitalizálásának és megjelenítésének egyedüli jogosultjaként olyan könyvek esetében, amelyeket már nem nyomtatnak, de szerzői jogvédelem alá esnek. Végül egy New York-i szövetségi bíróság döntése értelmében a Google emiatt nem forgalmazhat elektronikus könyveket.
Amellett azonban, hogy a szerzői és kapcsolódó jogok figyelemve vétele fontos, nem lenne rossz egy ilyen "könyvtár", még ha nem is ingyenesen, de legalább hozzáférhetően az egyéb módon elérhetetlen irodalom tekintetében.
Illegális online gyógyszer-/droghirdetések
Május elején kapott az amerikai Igazságügyi Minisztériumtól 500 millió dolláros "meglepi-büntit" a Google. Pontosabban ez előleg az illegális gyógyszer- és droghirdetések felgöngyölítésére, amelyek a Google hirdetési rendszerén keresztül jutottak el különböző weboldalakra. A vállalatot többször - először még 2003-ban - figyelmeztették az illegális készítmények hirdetéseire. A cég szóvivője egyelőre nem kommentálja mint folyamatban lévő jogi ügyet, így egyelőre sokkal többet nem tudni róla, de valószínőleg nemsokára lesznek részletek.
Mindenesetre nyilatkozatában a Google mindenkit megnyugtat, hogy az összeg nem rengeti meg a vállalat költségvetését, és nem befolyásolja sem a napi működését, sem az üzleti pozícióját, sem a célkitűzéseit.
